Zakopanei kalandozások

Átmenetileg kilencujjú lettem, mint a gyűrűhordozó. Tanulság: Ha egy söröskorsó leesik az asztalodra, és hallani már az üveg reccsenését, akkor nem kapunk utána pánikszerűen, mert a sör már menthetetlen (még ha az enyém is volt) és további károk is keletkezhetnek.

Nekem például pár napra kivonódott a forgalomból a bal hüvelykujjam.

Rendbe jön, nincs semmi gáz, csak éppen hiányhelyzetben ismeri meg az ember, hogy mi mindenre lehet egy hüvelykujjat használni. Azaz egész pontosan mi mindent nem tudsz nélküle megcsinálni.
Ilyen például a cipőfűzés (ovodai rekordjaimat döntögetem - negatív irányba) vagy éppen a törülköző felakasztása a fogasra.

No és persze a körömvágás problémájával is szembesültem... Persze Gabi felajánlotta szolgáltatásait, így baj nincs.
Tanulság II: Egy jó feleség többet ér mint egy hüvelykujj! (Szerencsére hosszútávon én mindkettővel tervezhetek!)

   CSom

Nemrég ért véget az éves Folkfesztivál, és volt egy nagy kedvencem. Azt hiszem, így a magyar-svéd focimeccs napján illő ezt publikálni, annak margójára, hogy az "ősviking" Zlatan Ibrahimovic ne lőjjön nekünk gült, vagy legalább ne elkeserítő körülmények között...

Íme tehát az autentikus svéd hagyományörző:

     CSom

Nem az a csúnya, hogy Gabinak rendőrségre kell mennie, mert a csoportból valakinek ellopták a tárcáját Krakkóban. (Nem szép, nem örülünk neki, de megesik az ilyen - és persze utálom, hogy ezt kell mondanom.)

A csúnya az, hogy a krakkói rendőröket egy fél óra meggyőzni, hogy nincs Krakkóban magyar konzulátus. Nincs, mert egy takarékoskodó kormány megszüntette 25 hónapja, és egy igérgető meg még nem nyitotta meg újra.

Így aztán felhívták a krakkói konzulátus összes régi számát, és mivel előfizető egyiken sem volt kapcsolható, már csak Varsótól érdeklődték meg, hogy ez tényleg igaz lenne? Az. Most ünnepeljük (???) 25 hónapos évfordulóját a dolognak.

Úgy látszik a kommunikációval is takarékoskodtak akkor, és azóta is. (Hogy a KÜM, vagy a lengyel hatóságok, az legyen már költői kérdés...)

   CSom

Mert a vevőt igen is el lehet kápráztatni...

Hétvégén tutajozni voltam egy 19 fős csapattal. Ebld után Szczawnicából indultunk Zakopane felé, aminek első lépése az volt, hogy szereztem egy kisbuszt, amibe huszan pont befértünk, és irány a tutajozás kiinduló állomása, ahol a mi buszunk volt.

Egyetlen probléma adódott menet közben, de az többeknél. A viszonylag rövidke út felén túl elkezdtek szólni az emberek, hogy jó lenne megállni WC ügyben, ha nem akarunk katasztrófát. (Sikerült a céges kirándulásra valami hasbajt hozniuk.)

Kb 3 percre voltunk uticélunktól, kissé szkeptikusan kérdeztem meg tehát a buszsofőrt, hogy egy illemszünetet be tudnánk-e iktatni, és ha igen, tudna-e valami tuti helyet ajánlani megfelelő bozótossal, susnyással.
Tudott, 200 méter múlva már fékeztünk is egy remek fenyves mellett - és a csoport pechesei megindultak lefele.

A meglepi ekkor ért, a sofőr ugyanis fékezés után előkapta a kesztyűtartóba gondosan odakészített WC papír gurigát, és osztani kezdte.

Őrület, hogy valaki ilyen felkészült legyen... Próbáltam volna meg ezt valaha is a visegrádi járaton...

    CSom

Tegnap megtörtént életem első tolmács-utaskísérete... Nekem ez most még úgy is nagyon nagy szó, hogy sok könnyítést kaptam (magamtól).

... jól működnek, és vannak amelyek nem. No meg az a típus, amelyek nem eresztenek, hiába is minden törekvésed, csak a fejtörést okozzák neked...

Ilyen az egyetemem... Me érkezett tőlük:

Igen látványosan csökkent a blogírási hajlamunk, de kérem, ezt tudjátok be annak, hogy nyár van, és kicsit megváltozott az életünk.

Konkrétan nagyon sokat dolgozunk, amit nagyon élvezünk, meg nagyon sokat foglalkozunk - de nem eleget - a ZakopaneInfoval is... E mellett pedig pihenés, főzés és alvás. Mikor mire jut idő.

Tudom már ezerszer mondtuk, de itt az új történet...

Tegnap este vágok át a Równia Krupowán (Nagy rét/park a központ mellett), és azt veszem észre, hogy egy vadidegen nyugdíjas néni csípőre teszi a kezét, csóválja a fejét engem nézve.

Gondoltam az esernyő miatt van, ugyanis szakadt az eső, és Gabi elvitte az enyémet (kicsi, kompakt, szép zöld, egyszerű) 4 napra magával, mert csoporttal van. Így nekem Gabié jutott, ami piros, fehér pöttyökkel, és fehér csipkeszegéllyel, és ránézésre nem teljesen illeszkedik a megjelenésemhez. Szakadó esőben viszont praktikus.

Végül a néni nem bírta magába fojtani mondandóját, és közölte velem, hogy "Nem fázik maga abban a rövidnadrágban ilyen időben?"

Szerencsére nem tudom, hogy kell szépen azt mondani, hogy "közöd?" - vagy csak nem jutott eszembe, mert pillanatnyilag, így átgondolva lenne ötletem, így maradtunk egy rövid "nem"-nél...

Le lettem szólítva... És megszidva, egy 70 feletti tanítónő és keselyű minden szigorával. Közel 30 évesen...

   CSom

... de mint a kisgyermekek, úgy tudunk örülni a napsütésnek. Két hét után végre ilyen is van. Hangsúly az IS-en van, de mint mondtam, már ez is örömre ad okot.

   CSom

Tudom, hogy fura a kifejezés önnmagában, ami a címben szerepel, de ne tessék megijedni, nem következik etnikai fejtegetés, a bejegyzés senkire nézve sem lesz kirekesztő!

Csak egy kis Zakopane!

Azt eddig is tudtuk, hogy errefele előfordul, hogy férfiak, nők cigányasszonynak öltöznek be

Aki ismer, az érti, aki nem, annak minek magyarázzam az örömöm. Este kolbász...

    CSom

Persze eddig sem néztem le őket, de most magam is az vagyok, és nagyokat ásítozva ücsörgök egy wieliczkai padon. (Gabit hoztam dolgozni.)

Unalmamban már arra vetemedtem, hogy írjak... Sok sztori van ám előkészületben, csak hosszúak lesznek, én meg az ölemben tartom a kislaptopot, és próbálok egyensúlyozni és nem sokat melléütni egyszerre. Esik ugyanis - fedett helyen meg nincsenek asztalok, csak padok...

Mondjuk, hogy kaland...

   CSom

Jóféle vihar dúl Zakopanéban. Amolyan sosem látott fajta - és bár alig több, mint 2 éve élünk itt, ami ugye nem sok - úgy néz ki a Tátra és az Időjárás megmutatja mire képesek együtt. Hát, nem emberléptékű a művük.

Konkrétan hazaérkezve, mondhatjuk, hogy behajóztam Zakopane centrumába a kéróig az OPEL-lel.

   CSom

Bár a cica magyar, olyan apró volt még mikor elhoztuk, hogy nem tanulhatta meg, mitől döglik a légy odahaza Magyarországon.

Pár perce a frissen érkezett téliszalámi rúddal hagytam, hogy kölcsönösen megszaglásszák egymást. Eredmény: Agatha arcára kiült a "szeretem Magyarországot" félmosoly!

Így már hárman várjuk a holnap reggeli csomagolás bontást!

   CSom

Kedves Kati és Joci! (no meg az egész család)!

Hús bepácolva, holnapra isteni lesz, szóval megyünk hozzátok grillezni! (Ha olvasnátok...)
:-DDD

   CSom 

Ma rövid ideig újra egyetemistának érezhettük magunkat, hisz vizsga volt. Egész pontosan vizsgáztatás, Barnabás pedig hozta a kiváló eredményeket, így kis kocsinknak újabb egy évre van érvényes forgalmija.

Ő már - koránál fogva - biztosan sokszor végigcsinálta, de mi életünkben először vizsgáztattunk autót.

Persze nem volt min izgulni, hisz Barnabás rendkívül szépen viseli a belerakott kilométereket, és nagyon jó gazdája lehetett egykoron is, hisz a tavalyi szerelő, aki az adásvétel kapcsán nyilatkozott a diagnosztikán, és a "vizsgabiztos" is szépeket mondott az állapotáról.

Mi pedig igyekszünk a jövőben is jól bánni vele, ha már ilyen rendes velünk.

   CSom

Ma a boltban, a kasszára várva Gabinak feltűnt egy új autóillatosító termék. (Mi alapvetően nem használunk ilyeneket, így szubjektív mokázgatás következik...)

A termék jelszava, illatok az összes csillagjegyhez.

Hát mi alaposan elgondolkodtunk, hogy "halak" szagút vennénk-e szívesebben a kocsiba, vagy inkább az oroszlán-szagra voksolunk...

Pici marketing öngól szerintem van benne...

   CSom

Szóval akkor csütörtöktől szerdáig minden nap dolgozunk terepen is, nem csak irodában. Értsd idegenvezetés, utaskíséret, tolmácsolás, stb.

Izgi lesz.

   CSom

Hétfőn Krakkóban jártunk (sógornő buszratétele, és némi boltozás végett). A nap a Kazimierz Plázában (Galeria Kazimierz) ért véget, és ha már ott voltunk, akkor felmerült az ötlet egy vacsorára.

Főleg, hogy megláttam a Jeff's étterem hirdetését, ami azt sugallta nekem, hogy van sanszom némi marhasültre megfelelően elkészítve, ami nekem igen csak a gyengém... És persze reméltem, hogy nem ér majd csalódás, mert hát plázában kajálni, azért az még is csak kockázattal járt.
Csalódás ért. Pozitív és mekkora. Azt mondom, hogy minden várakozásunkat felülmúlta Jeff és az ő lánykái...

60 perc és koncert. Zakopower.

Fura egy zenekar, csak annyit mondok róluk, hogy magyarul éneklik a Gyöngyhajú Lányt, ami azért nem mindennapi szerintem. (A kiejtésük egy dolog, de nagyon sokat gyakorolják, és szívmelengető érzés egy ilyen gesztus.) Az emberek pedig akár csak ezért az egy számért elmennek a koncertjükre. A lengyel emberek...
Amúgy lengyel, de inkább górál népzene modern feldolgozásait adják elő, amik szintén érdekesek szoktak lenni, szóval nem lehet mondani, hogy egyszámos együttes.

   CSom

Ma megkaptunk egy 2011.05.05-én, Budapesten feladott esküvői meghívót. Az esküvő már rég elmúlt, mi szerencsére ott voltunk, mert az Internet korát éljük, és megkaptuk ott is a meghívót...

A cím egyébként csalóka, mert most egyértelműen a lengyel posta a hibás.
A postás, aki régen mindig betűzögette az ajtóba a leveleket, ha nem voltunk itthon, majd kismértékű tanfolyam után a postaládával is megismerkedett, most - avagy ki tudja mikor - egy elég alternatív módszert választott.
A szomszéd egyik virágládájába rejtette a küldeményt. A kert végében. A szomszéd ma gazolt, és meglelte az ajándékot...

Mindenki állítja, hogy biztos helyettesítő postás volt akkor... De a lényeg, hogy meglett a meghívó, meg egy két hónapos telefonszámla is...

Hát köszönjük!
    CSom

Tegnap éjjel vezetéstechnikából sikerült gond nélkül abszolválnom. Paraméterek: éjszaka, szakadó eső, köd. Úttípus: Krakkó és Zakopane között a Szigetes-Beszkidek hegyein-völgyein át.
Bónusz: Vízzel teli nyomvályúk.

Egész elégedett voltam, mikor hazaértünk. Aztán aludtam ma vagy fél 11-ig...

   CSom

Júliusban. Aki nem hiszi, járjon utána.
Mondjuk itt nézzen róla képeket. :-)

A Giewont még megúszta, de a Czerwony Wierchy már megint fehér...

Mivel két napja szakad, és szürke és kicsit hideg is van, tegnap befűtöttem. Főleg a lelki támaszért, amit ilyen időben a tűz ropogása ad az embernek, a hőmérséklet nem volt vészes.

A dolog abszolút nyertese természetesen Aga...

Én meg azon agyaltam, hogy egy 3 kilós 1000%-on működő szőrős hőelvonó, ami a kályha melletti fotelban összegömbölyödve úgy nyeli el a kiáramló hőt, mint a fekete lyukak az apróbb naprendszereket, mennyit ront az én munkám hatásfokán...
Megtapogatva a dögöt, arra a véleményre jutottam, hogy igen sokat... (Viszont ha szeretném a szőrős tükörtojást, akkor csak az oldalára kéne ütni, és egy perc múlva kész is lenne...)

Szerencsére a lakásban így is teljesen jók a paraméterek, így nem kell kiebrudalnunk a macskát, hogy mi is melegedhessünk. Sőt! Még kéjes nyögés szimfóniáival is megajándékoz cserébe minket...

    CSom

Nem biztos... De a mi júniusunk tuti ennek jegyében zajlott. Most itthon (=Zakopane), ki tudja meddig, és mennyit. Sűrű ez a nyár, de akkor jó az élet, ha zajlik, nem?

    CSom