Persze eddig sem néztem le őket, de most magam is az vagyok, és nagyokat ásítozva ücsörgök egy wieliczkai padon. (Gabit hoztam dolgozni.)
Unalmamban már arra vetemedtem, hogy írjak... Sok sztori van ám előkészületben, csak hosszúak lesznek, én meg az ölemben tartom a kislaptopot, és próbálok egyensúlyozni és nem sokat melléütni egyszerre. Esik ugyanis - fedett helyen meg nincsenek asztalok, csak padok...
Mondjuk, hogy kaland...
CSom
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.