Tegnap megtörtént életem első tolmács-utaskísérete... Nekem ez most még úgy is nagyon nagy szó, hogy sok könnyítést kaptam (magamtól).
Így festett a tegnapi napom: Reggel indulás a csoporttal Zakopanéból, útközben az autóbusz regisztrációja a VIABOX rendszerbe egy putri kis benzinkútnál lengyelül, délelőtt idegenvezetés tolmácsolása Krakkóban, délután Wieliczka tolmácsolása, majd haza - érkezés este 9-re.
A könnyítés az volt, hogy olyan krakkói idegenvezetővel dolgoztam, akit már ismerek, és az anyagot is tudom, illetve aki készségesen válaszolt a kérdéseimre. A bánya már lutri volt, de a szerencse mellém állt - attól eltekintve, hogy a diszpozitor paraszt volt (de ez ott elő-elő fordul) - és egy jó arc, valószínűleg a bánya "Vágási Ferije" bányászt fogtam ki, gyorsan egymásra hangolódtunk, sokat segjtett, és kb 15 perc után jelezte, hogy látja vágom az anyagot.
Szóval alapvetően valójában keveset tolmácsoltam - csak a csoport és a saját kérdéseimet - cserébe tanulom egy ideje már az anyagokat, szóval...
Bár fárasztó volt, de alapvetően hihetetlen kellemes napra sikerült a tegnap, s ez még a krakkói nagyon durva kánikula elviselését is nagyban segítette!
CSom
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.