Pár hete már ennek a túrának - ami szörnyű neve ellenére nagyon szép. Valójában a Tátra előtt futó Droga pod Reglami nagytestvéréről van szó, amely kicsit beljebb fut, és ennek köszönhetően völgyről völgyre jár közben kisebb-nagyobb emelkedőkkel.
Ennek a Dolina Koscileliska és a Dolina Stazyska közötti szakaszát teljesítettük, de minden további helyett beszéljenek a továbbiakban a képek...
Nálunk most 4 napos pihi van, mert kedd állami ünnep. Azaz nincs munka, csak a ZakopaneInfo fejlesztgetése, meg a magyar ügyfelek turisztikában meg pályázatosdiban. No meg, ha már ennyire szabadon vagyunk, akkor egy kis hadiállapot a nappaliban nappali felújítás!
Fincsi.
CSom
Ma komoly dicséretet kaptunk jó üzleti érzékünkről Gabi 14 éves keresztfiától. Szerinte nagyon is jól tesszük, hogy kürtőskalács készítővel vagyunk jó barátságban, és nem halászlevesekkel.
CSom
Útra kelünk, hogy a húsvéti ünnepeket a családjainkkal tölthessük. Előtte azonban mindenkinek szeretnénk Áldott Ünnepet kívánni!
Gabi és CSom
Megint csak fel kell hívnom a figyelmeteket, hogy kemény bejegyzés következik, lesz olyan, aki a fejét fogja majd utána.
Szóval a tegnapi menet:
NYÁR VAN!!!
Legalább is ma - összességében lehet, hogy Gabi tegnapi bejegyzésében van az igazság...
CSom
A környékbeli macskák teljesen megbolondultak, a szerelem az agyukra húzodott. Nem látnak, nem hallanak. A munkahelyemen van egy lány cica, akit tömegesen üldöznek a kandúrok. A legkitartóbb egy hamuszürke smaragdszemű példány.
Olyan elszántsággal nézte választottját, mint az olcsó amerikai filmekben a duzzadó izmú főhős - miután legyilkolta a fél várost, és megolajozta a fegyvereit - pillant hiányos öltözetű pornó sztár kedvesére...
A röhögőgörcs kerülgetett, és amikor kirobbant, mind a két, három, négy, öt tagja a cica légyottnak megdöbbenve nézett rám. Nagyon rosszallóan, de én jól mulattam.
Gabi
Tegnapi fiktív párbeszéd - de a lényeg, hogy simán megtörténhetett volna!
"- Drágám, ehetek még egy szelet tortát?"
"- De kedvesem, nincs nálam a jogosítványom, én nem vezethetek!"
"- OK, akkor tényleg nem lehet, mert még haza kell menni valahogy, és ha megállít a rendőr, akkor hülye védekezés lenne, hogy nem ittam semmit, csak ettem két szelet tortát..."
Magyarázat:
Tegnap érdekes napunk volt. Kezdődött a délelőtti csoporttal, ami személyesen a budapesti lengyel konzulasszony vezetett. Magyarországon székelő katonai attasék és konzulok, illetve családtagjaik alkották a csapatot, amit párhuzamosan vezettünk magyarul és angolul Gabival.
Ezek után már csak egy nagy bödön madártej elkészítése volt hátra, amelyet kedvenc menedékházunkba vittünk fel, ahol este egy nemzetközi szülinapi partin vettünk részt. (Nemzetközi kb. attól lett, hogy én is ott voltam.)
Magát a madártejet nagy érdeklődés és siker övezte, egy ember volt, aki már találkozott vele, de az ő családjában "Semmi leves" (Zupa Nic) a neve ennek a remek desszertnek...
CSom
Fent a mennyei hivatalban, az időjárás generáló alosztályon egy újonc vizsgázott szerdán. Tuti Zakopanét húzta, és tuti megbukott. (A fő hibát az okozhatta, hogy egyszerre tenyerelt rá az áprilisi hőmérséklet, a novemberi szél és eső, az augusztusi napsütés, és a januári hóvihar gombokra.) Amatőr és kontár munkát végzett, szerintem meg is bukott. Pótvizsga csütörtökön, hasonló eredménnyel.
Azóta helyreállt a rend, újra április van Zakopanéban...
Figyelem a tovább gomb megnyomása után a tavaszi nyugalmat megzavaró képek jönnek, csak az olvassa nézegesse tovább, aki erre fel van készülve!
Tegnap este a macska csuklórohamot kapott. Mi meg ágyba bújás közben majd betojtunk a röhögéstől... Nem kicsit volt vicces, ahogy az ismeretlen ellenség újra és újra elkezdte dobálni szerencsétlen jószágot. Az a megdöbbent pofa, amit vágott!!!
Jó dolog állatot tartani! :-)
CSom
Laptopot nézegettünk Gabinak. Tettszik neki egy, kérdezte mit tud. Megnéztem a paramétereit, és elkezdtem sorolni neki: "Van benne 250 Giga memória, jó a proci, a RAM 1 Giga..."
Félbeszakított: "SIMS fut rajta?"
Mondtam, hogy igen. Válasz: "Akkor jó lesz..."
Éreztem a nő és a férfi (esetünkben ráadásul bölcsész és mérnök) közti különbséget, ami tönkre tehet egy kapcsolatot, vagy összeköthet. A mienket összeköti, és még most is boldogan vigyorgok a bajszom alatt, ha a jelenetre gondolok...
CSom
Lassan nem nagyon kell fűteni. Már csak hébe-hóba (=3-4 naponta) rakom meg a kályhát. No ezek az ünnepnapok a macska számára, amikor a legnagyobb gondja, hogy miképpen feküdjön úgy a kályha közvetlen közelébe, hogy minden tagja egyenletesen melegedjen fel.
Aztán eljön a pillanat, amikor megfelelően meleg mindenhol, és bemutatja a méteres macska vagyok figurát:
és olyan kéjese nyög hozzá, hogy az már szemérmetlen...
CSom
Szóval az úgy volt, hogy vasárnapra a következőket terveztük:
Kirándulás = Séta a Dolina Koscieliskoban - onnan a hegyoldalakban kanyargó Droga nad Reglami segítségével átkelés két kis hegygerincen - majd a Dolina Strazyska völgyön be a városba - amin belül még fél óra séta a lakás. Este hurka.
Majdnem sikerült megvalósítani, de a vége nem jött össze. Már a Strazyska völgyről nevezett utcában sétáltunk, amikor elhúzott mellettünk egy panziós ismerős autója. Integettünk, ők is vissza. Majd 10 másodpercen belül jött a telefon, hogy mit csinálunk az utcájukban, őket keressük-e?
Bőszen tagadtunk, mivel tényleg nem miattunk jöttünk ide, csak erre vitt a hazaút.
Erre közölték, hogy akkor hátraarc, és spuri vissza hozzájuk, mert mindjárt kezdődik a kertiparti grillezéssel! Hát ki lehet hagyni egy ilyen szívélyes invitálást?
Naná, hogy nem. Így lett a vacsi végül fűszeres grill tarja, és így esett kútba a hurkaevés...
CSom
U.i.: Tegyem hozzá, hogy Zakopane falu? Lassan snassz volna...
Szerencsénkre a munka- és időjáráshelyzet is kitűnően alakult az elmúlt napokban, így szerdán délben simán belefért egy ilyen kijelentés a részemről: "Asszony, menjünk egyet kirándulni, vétek ilyen időben a számítógép előtt ülni a négy fal között és dolgozni."
Nem kellett hosszan győzködnöm hites feleségemet, hamarosan már a Dolina Chochołowska felé autóztunk, hogy járjunk egy kellemeset a friss tavaszi időben.
Hát igen, hét pofára virágoztak a krókuszok, csodás volt az idő, és meseszép a táj. Irigylésre méltó kis séta keletkezett a kiruccanásból, de a többit mondják el szokás szerint a képek!
Összehasonlító képek a múlt heti időjárásról:
Szombat:
Vasárnap:
CSom
Amikor este 11 magasságában rám néz a pincérnő, és közli, hogy "Co Marcinku kochanie...?" akkor én egy pillanatra ledöbbenek. A pillanat hossza cirka 1,5 percre sikeredett...
Tegyük hozzá, hogy mindez a Małysz búcsúztató rendezvény után, a Magyar Szektor kis esti sörözgetésén (épp valakinek a cehjét akartam rendezni) történt, ráadásul amellett, hogy a pincérlány nagyon hálás a folyamatos tolmácsolásért, még a szomszédom is... Ennek ellenére - és azzal együtt is, hogy nem kevés ideje szokom ezt a szláv lengyel mentalitást - még mindig zavarba hoz, ha valaki így szól hozzám: "Mi kéne, szerelmetes Marcikám..."
CSom
Azt írni, hogy verseny, tán kicsit vicces volna, tekintve hogy a hatalmas havazás szinte minden programpontot eltörölt... Mindehhez még picit* szervezetlen is volt a dolog, de persze élmény lett belőle az tuti. (Egy részletes beszámoló féleséget is fogok rittyenteni a későbbiekben.)
Igyekszem képeket feltölteni a Zakopaneinfora és a Facebookra, szóval terveim szerint ezek a galériák folyamatosan bővülnek majd. (Aki volt, és olvassa ezt, attól pedig azt kérem, hogy küldjön képeket, hogy minél gazdagabb legyen a képtár! Köszönöm előre is)
CSom
* = Marhára...
Vasárnapunkat teljes egészében visszaadja az alábbi kép:
Igazi jólesően lustulós, pihenős napra sikeredett, csodás tavaszi idővel. (Utóbbi nekem nagyon jól jött a szombati havazásban ácsorgás után...)
CSom
Zsong a város, dudálnak az autók megállás nélkül, minden fehér-pirosba öltözött... Kezdődik Adam Małysz búcsúbulija!
CSom
Azaz a "lyukhoz" vezető völgy. A lyuk valójában egy kis barlang, a völgy pedig völgyecske, hiszen a Tátraalján futó sétaösvényről (Regle) indulva csak 25 perc séta a turistaút vége.
Kalandjaink sora végeláthatatlan, és Zakopane bár 26 000 lakosú (vagy más források szerint 35 000) rendre egy nagy falu hatását teszi ránk. Még jó, hogy a helyiek nem tudnak magyarul, mert ezért megnyúznának... Álljon itt egy két példa.
Úgy látszik ilyen napjaim vannak, hogy folytonosan a boltról írok. Mert nem elég a tegnapi ATM kaland, a Biedronka meg is újult. A nagy változás pedig az, hogy mostantól alkoholokat is lehet benne kapni. (Ugyanis Lengyelországban a magasabb alkoholtartalmú italok - már a bor is ide tartozik - értékesítéséhez külön kis boltnak kell lennie a bolton belül, és valahogy a Katicások eddig ezt nem erőltették.)
De mostantól...
Mivel volt egy kis időm a kasszára várva, ezért figyelmesen áttanulmányoztam a kínálatot. Mivel a részleg fele bor, a másik fele tömény, és utóbbi esik közel a pénztárhoz, amire vártam, hát azt jegyzeteltem ki. Összesen 5 féle szesz van:
- 1 fajta tequila.
- 1 fajta gin.
- 1 fajta brandy.
- 11 fajta vodka
és akinek ez nem elég, annak:
- 1 fajta spiritusz, azaz 96%-os tiszta szesz.
Lengyelország, én így szeretlek!
CSom
Ma sikerült kimennem pénz nélkül a boltba. Nem is lenne ez olyan nagy mutatvány, ha lehetne a Biedronkában kártyával fizetni, de a modern technika ezen vívmánya még nem tört be a katicás boltba.
Rövid filo: Vegyek-e ki pénzt az automatából, amit nem az én bankom üzemeltet, vagy kutyagoljak haza kp-ért, ami nincs messze, de azért még is időveszteség.
Győzött a kényelem, kártya bedug, PIN beüt, összeg kiválaszt, mire közli velem a gép kedvesen, hogy az általam leemelni kívánt összeg mennyi is forintban, és hogy akarom-e folytatni a tranzakciót, hogy most már ezt is tudom.
Tátott szájjal nyomtam egy "tak"-ot, és magamban megdicsértem a bankot avagy üzemeltetőt, mert ez még is csak kedves gesztus, még ha önmagában az adott szituációban vajmi kevés jelentőséggel bírt.
CSom
A szombati idegenvezetés az volt. Semmiképpen sem a résztvevők, hanem a szervezési munkák miatt. A feladat nagyszerű volt: Két busznyi vendéget - cirka 80 fő - kellett az Ó utcai útvonalon végigvinni.
Ez egyben nem megy, mert 80 fő sok egy idegenvezetővel, meg a mozgás is nehézkes, hiszen szűk a járda amerre megyünk. Akkor hogyan?
Azt találtuk ki, hogy a két csoport a két busznyi ember lesz, és Gabi gyorsabban halad majd a templomnál, és így előnyt nyer. Ez majdnem sikerült. Majdnem, mert a jó öreg WC közbeszólt, és mivel mind a két buszon volt rá igény, ezért szépen sikerült a két csoportnak egy időben végezni a templomnál.
Új és hirtelen ötlet kellett. Megvolt az is, az én csoporton kicsit korábban száll le a buszról, és kicsit többet sétál az Ó utcán (azaz a Koscielisko utcában). Ok, ez működött, Gabi kicsit meghajtotta őket, én meg komótosra vettem a figurát, a végén megcseréltük, s így nagyjából együtt érkeztünk a Gubałówka siklóhoz. Gabinak annyi előnye volt, hogy pont meg tudta venni a siklójegyeket. Szóval mikor mi beértünk Gabi pont kisétált a kassza épületéből.
Innen már gyalog-galopp, hiszen közösen fel a hegyre, Tátra panoráma egybe a csoportnak, majd le, szabadidő, és közösen irány a buszokhoz.
A végén elégedettek lehettünk, és nem kicsit örültünk, hogy nem ez volt az első csoportunk Zakopane városában... Azóta a visszajelzés is pozitív!
Challange: Abszolválva.
CSom
