Sziasztok!

Pénteken szabadnapot vettünk ki, hogy Krakkóba mehessünk. Egyrészt, hogy elintézzük a letelepedési engedélyem körüli aktuális dolgokat, másrészt, hogy elmenjünk IKEÁ-zni, harmadrészt pedig városnézés, szórakozás kedvéért.
A sorrend nem volt változtatható...

Mondhatni hamar, 10-re meg is érkeztünk. Irány a Hivatal. Igen nagybetűs hivatal. Befizettem az illetéket (mind az egy zlotyit - nem átallottam 50g, 20g, 20g, 5g és 5g érmékkel fizetni), majd átvettem a dokumentumot, ami igazolja, hogy 5 évre letelepedési engedélyt kaptam.
Mindezt kb 8 perc alatt - beleértve az épületben történő helyváltoztatást is...

Step no2 - IKEA. Átsétáltunk a városon, hogy megleljük a buszmegállót. Eközben vad SMS partiba bonyolódtam Indával (krakkói magyar blogger) az esti találkát illetően. És leltünk egy bencés boltot, ahova nekem, mint sörgyűjtőnek muszáj volt bemennem. Két sörrel távoztam, és két összetört lelkivilágú eladónőt hagytam magam mögött. (Lenémetezték a La Trappét! Aztán meg lebelgázták. Kénytelen voltam megtanítani őket erre és arra...)

Szóval tovább az IKEA felé. Buszmegálló, negyedóra várakozás, majd krakkói tömegközlekedés kipróbálása. Leginkább az maradt meg erről a 173-as buszról, hogy azt nem mondja be, melyik megálló jön, de azt kiirja, kinek van ma névnapja...

Az IKEA kisebb, és kicsit szűkebb, mint a budapesti, vagy a budaőrsi, de hozza az elvárások legnagyobb részét. Pl a svéd húsgombóc itt is ugyanolyan finom, mint odahaza. Ami viszont nagyon durva, hogy elfogadják a magyarországi IKEA Family kártyát. Taps!

Innen - kissé elpilledve - irány Kazimierz negyed. Városnézés céljából, és egyik vendégünk által emlegetett sörbolt fellelése céljából. Előbbi jól ment, szép volt, utóbbi horrorisztikusan, de végül a bolt is meglett...

Innen irány a Pláza... Galeria Kazimierz - főleg mert van ott Alma Szupermarket. Kiderült, hogy nem csak az van, hanem C und A is, így gazdagabb lettem egy nadrággal.
Szóval ALMA. Egy hely, amit szeretek csupa nagy betűvel írni. Egy átlag zakopanei, vagy átlag magyar számára bolt terén ez a mennyország. (Mondjuk itt Zakopanéban két nagyobb bolt van, a TESCO és a BIEDRONKA, amik mindig azt a hangulatot árasztják mikor belépsz, hogy a tatár hordák közvetlenül előtted lovagoltak ki az üzletből...)
Ehhez képest egy ALMA gusztusos, tiszta, rendezett és nagyon kellemes hangulatot áraszt. (Na jó, a biztonsági őr segg bunkó volt, de semmi sem lehet tökéletes...) Szerintem nem is drága bolt. És most is volt vagy 10 kóstoltató, úgyhogy szinte jól laktunk a bolt végére, én pedig elsajátítottam a "zapraszam na degustacja" mondatot.

Bolt után - estefelé lévén - irány a Deli Bár. Itt találkoztunk Indával, meg minden pénteken itt van magyar klub. Az étterem magyar, a főztjük zseniális - Gabi 16 zlotyis libamájas salátája vitte a prímet, de még így is rendesen átnyúlkált az én magyaros saslikomhoz... - és sosem tudtam elképzelni mennyire lehet örülni egy kis jóféle magyar kolbásznak...

Sajna a házipálinkázásból már kimaradtam, mert menni kellett a buszhoz. Az utolsó járatot csíptük el, és bizony éjfél volt, mire a kalandos buszút után leszállhattunk Zakopanéban.

Legközelebb majd korábban megyünk a Delibe, vagy ott alszunk...

   CSom