Rólunk

Csomor Gabriella és Márton, azaz Gyopi és CSom idegenvezetési, program- és szállásszervezési, tolmácsolási és alap életbeli kalandjai Lengyelországban, Zakopanéban a Tátra fővárosában! Mivel egyre többen kerestek minket szállás, program, stb ügyben az iwiw-en, meg postolva, meg hasonlók, így megadjuk az email cimünket: polandtourism@gmail.com Írjatok nyugodtan! Létrehoztunk egy oldalt is Zakopanéról - böngésszétek azt is nyugodtan: www.zakopaneinfo.hu

Hozzáfűznivalóitok

  • gabrysia: Nem is olvastam a blogot, mert eltűntetek, aztán én is a fb-ról tudtam meg az apartmanházzal kapcs... (2014.07.22. 19:38) Hogy is lett nekünk apartmanházunk?
  • gab07: Jajj, ezeket olvasva elfogott a vágy, hogy nekem is legyen egy macskám. Úgy tudnak hiányzozni azok... (2011.12.10. 08:20) Néhány dolog, amit a macskáktól tanulhatunk
  • Inda Krakkóból: Wow! Gratula :) (2011.10.11. 18:39) Kapcsolatépítés
  • zsoka95: Ha tudnék lengyelül, tuti átköltöznék ZAKOPANÉBA. Erről a hétvégén is megbizonyosodtam. Lehet, ho... (2011.10.03. 21:15) "Ha"
  • Gyopár&Csom: Hát nem hiszem, hogy azt csak úgy polgári kezdeményezés gyanánt lehet nyitni... Meg aztán így is ... (2011.09.01. 17:51) Kommunikáció, mint olyan

Pontos Idő

Látogatóink a világból

free counters

2011.02.17. 12:12 Gyopár&Csom

Házi mustkészítés - avagy a gyermeklélektan

Február elején nővéreméknél jártunk. E tájt szokott disznóvágást szervezni a család. Ilyenkor a férfiak feldolgozzák a disznót, a hölgyek meg megpróbálnak, minél távolabb meneküli a tett helyszínétől. Valamint ilyenkor intenzív pletykálásba, gyerekezésbe merülök. Nővérem meg szokott örvendeztetni egy-két aranyos történettel. 

A mostani a színházban esett meg vele. Szépen kiöltözve kettesben a férjével, (ami 5 gyermek mellett nagy szó, már-már ünnepi alkalom) hallgatta az előadás, amikor is az ölében, melyben a kis, női bőrtáskája feküdt valami nedvességet érzett. Lenyúlt, hogy ellenőrizze mi lehet az. Hát valami ragacsos és áthatóan alkoholos szagú ömlött az ölébe a TÁSKÁJÁBÓL. Szünetben rendbe szedte magát, majd kinyitotta bűnös táskát, és kivett belőle egy jó 2 hetes nejlonzacsiba csomagolt szőlőfürtöt.
Hát igen, az iskolában minap ez volt az uzsonna, és valamelyik gyermeke nem kívánta a szőlőt és becsempészte a táskájába, mert még sem viheti kézben, hisz akkor zavarná a sok-sok élmény feldolgozásában (macskasimogatás, hógolyózás, kavicsszedegetés, stb), ami útközben akad.

A történet hallatán nővérem férje kajánul mosolyogva valami macisajtos csúfságot is felemlegetett. 

Emlékszem gyerekként én is megörvendeztettem Mamit ilyenekkel. Ráadásul én is gyűjtögető hajlamokkal vagyok megáldva, így mindent, ami megtetszett becsempésztem hozzá, pl. 2 kg-os tátrai kavicsokat (amikor itt túráztunk). A családom nem egyszer mesélte, hogy próbálták kicsempészni, hogy ne kelljen cipelniük a +15 kg súlyt, amit gyűjtögettem. Számukra máig érthetetlen módon minden kőre, tobozra, ágacskára, termésre emlékeztem és számon kértem hazaérkezéskor. Ők nem tudják, hogy én már akkor is nagyon alaposan szelektáltam, és csak a legszebbeket, a legfontosabbakat vittem el. Különben vinném az egész hegyet. 

Bezzeg Marci nem ockódik a gyűjteményemtől, Görögországban kiásta, cipelte és eldugta a család elöl azt az 5 kg-os zöld márványdarabot, amibe beleszerettem. :) Igaz férfi. 

     Gyopi

Szólj hozzá!

Címkék: család gondolatok otthon


A bejegyzés trackback címe:

https://zakopane.blog.hu/api/trackback/id/tr352667657

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása