Az elmúlt héten nem sokat voltam gépközelben. Amikor meg igen, megpróbáltam minél több mindent elvégezni. Szerencsére akad munka szép számmal, így a blogra nem nagyon volt erőm.
Ugyanis a maradék idő nagy részét Húgommal töltöttem, heti programunk fővonulatát a turik (Second hand ruhabolt) és a cukrászdák adták.
Ha valami, akkor ez szinte minden magyar nőt meg szokott fogni, amikor lengyel földre látogat. A sütemények kimeríthetetlen, szinte végtelen kínálata és mesés ízvilága. Itt mindenki talál magának valamit, azok is, akik a cukrot is megcukrozzák, meg azok is, akik a sok-sok krémet, lágy és könnyű falatokat rajongják.
A turik is rabul szokták ejteni a ruhavadászat kedvelőit, főleg azokat, akik kis költségvetésből vadásznak. Húgom egyetemista, így érthető módon nem a sétálóutcán vásárol nercbundát, bár azokat is megcsodáltuk. Zakopaneban szerencsére jó sok turi van, és kellemes gyalog távra egymástól, szép választékkal és szerintem olcsóbbak mit a budapestiek.
Erre már igazán csak hab a tortán, hogy még a Nowy targi piacra is eljutottunk együtt, no meg ha már ott voltunk, akkor annak a városnak is teszteltük a turkálóit. :-)
Szóval nem blogoltam, nem takarítottam, átadtam magamat az élvezeteknek, de majd most következik két hét hangyamunka, csak mert február végén jön a Nővérem. :)
Gyopi
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.