Ha van valami, amit roppant mókásnak tartok a lengyel nyelvben, akkor az az angol szavak átvétele, és saját írásmóddal való használata.

A cím: fajerwerki = fireworks = tüzijátékok.

Óriási!

Főleg, ami ebben az országban megy szilveszterkot tüzijáték címszóval.

Az egy dolog, hogy az év utolsó napjaiban annyi mobil tüzijáték árús jelent meg, hogy szó szerint lépni sem lehetett tőlük. De a választék, az minden igényt kielégít. (Kivéve a csendre és békére vágyókét...)

Petárda is van - szóval biztosan enyhébb a szabályozása mint otthon - de nem ám az amit a Blahán az aluljáróban kínál oda sutyiban a cigányasszony. Nem-nem. Annak a nagytestvére. Vagy inkább apja. Vagy nagyapja.
Akkorát szól, hogy az öregek már indulnak is nyitni a légópincét. Mindezt a szilveszteri vigadalom kellős közepén a Krupówkin. Nem semmi.

Persze tüzijátékban sem rosszak.

Van kicsi is. Ehhez kapcsolódó édes élmény, ahogy anyuci büszkén nézi a karonülővel közösen, hogy a kisiskolás gyerek tüzijátékozik. Nem ám akárhogy! Mivel nem tudja leszúrni a kockakövön, ezért az útpadkára támasztja le ferdén. Még jó, hogy aprócska cucc volt nála, mert enyhén idegborzoló volt a nem épp felfele, hanem srégen, fejmagasságban a piactéren átrepül tüzijáték látványa.

És persze van nagy is.
Ami itt lement éjfél magasságában (+/- 10 perc) az kb egy évtizednyi augusztus 20-ra elég volt. Szegény Agata nagyon nem élvezte, viszont mi igen. (Ablakon át a meleg, találatbiztos (?) szobából...)

Hát ilyen itt a szilveszter!

   CSom