Ma reggel sajna az újságírók elmentek Krakkó felé. De tegnap még beugrottam vacsorázni velük a Fehér Patak nevű étterembe, ami - mint az a címben is látható - Regionális Kocsmának (Esetenként kocmának - éljen a górál lengyel...) hirdeti magát.
Ja, és mielőtt valaki kérdezné, tegnap este Magyar Televízió helyett ettem. Ők forgattak a fesztiválon.
Tegnap áradoztam, ma sem lesz másképp. Sőt, lehet hogy felülmúlom a tegnapit.
Helyszínileg ez is kívül esik a főközlekedési útvonalakon. A város déli oldalán található a Fehér Patak (Bialy Potok) partján, az erdő szélén. A Tátrai Nemzeti Park bejárata is vagy 5-10 perc sétával elérhető innen. (Újságíróinknak különösen kellemes helyen volt, hiszen hoteljük mintegy 200 méterre van az étteremtől, így teli hassal könnyen hazavánszoroghattak, és a sofőr is ihatott sört...)
Az épület szintén fából (hatalmas gerendákból) épített házikó. Kisebb, mint a tegnapi (Bakowo Zohlina), de ha lehet, talán még hangulatosabb is. Belül is - szinte - minden fából van kiképezve. Hihetetlenül kellemes, hangulatos natúr fa hangulat van az egészben. Az asztalok, székek (padok?) is natúr fából, birkabőrrel leterítve.
A díszítést tekintve itt is az állatbőrök és kitömött trófeák dominálnak, de sokkal visszafogottabban, mint a tegnapi helyen. A terem szélében egy kőből rakott nyitott kandalló van, ami szintén az otthonosság hangulatát emeli.
Az étkezésről.
Amiben mindenképpen szimpatikusabbak voltak nekem, mint ingyenélőnek a tegnapi szintén rendezvényes vacsorához képest, hogy itt az árban, amit a cég fizetett benne volt az alkohol is. Sőt, az ajtóban a górál pincérlegény 9 pohár welcome drinkkel, jóféle mézpálinkával várt minket. Ez főleg azért volt kellemes, mert mivel a csapatból 4-en is otthon maradtak, mert fáradtak, és jóllakottak voltak a hasonló kaliberű ebédnek hála, plusz Gabi absztinens voltából adódóan, jutott mindenkinek kettő...
Előétel itt is zsíroskenyér. Mivel én délután a csapatnak tartottam magyar idegenvezetést Zakopanéban, plusz a délelőtti munkahelyi lóti-futi is erős volt, ezért ebéd nélkül vészeltem át a napot. Így gátlástalanul három szeletet kentem magamnak, és fogyasztottam el.
Leves: Káposztaleves gazdagon. (Gazdagon = sok hús és szalonna benne.) Aki ismer tudja, hogy állok a káposztával. Aki nem, annak annyit, hogy jelentős kényszerítő erő hatására megeszem, de ha lehet kihagyom. Általában. Itt persze elég éhes voltam, de ez a leves igen jó volt.
Főfogásnak saslikot kaptunk, jófélét, nagy adagot. Köretnek Steak burgonya volt, saláta itt is háromféle: reszelt répasaláta, vegyes saláta és uborka. Hát megint pukkadásig ettük magunkat. (Kedves magyar újságíróink már ötödször szűk két nap alatt, mert állítólag a hotel reggelije sem hagy kívánnivalót maga után.)
És söröcskét kortyolhattam hozzá. Hideget, és finomat. (Okocim)
Persze desszert is volt. A legendás, jóféle lengyel almáspite fahéjas fagylalttal és kockázott barackkal. Levezetésnek kellemes volt. (Igaz, én nem tudtam ellenállni, és szintén befejezésnek kipróbáltam az Absolut cég vanília ízesítésű és nevű vodkáját is.
Árakról nem tudok beszélni, hisz akárcsak a tegnapi, céges rendezvényként nem fizettünk, és az étlap sem került a kezembe. Sőt, ennél az étteremnél a honlapon sem tesznek fel se menüt, sem árakat, így Ti sem tudtok egyenlőre keresgélni...
Viszont ha már a honlapján vagytok, vannak igazán jó képek kajákról, de főleg a külső és belső csodaszép kialakításról.
Hogy ne csigázzalak tovább benneteket, íme a cím: http://www.karczma-zakopane.pl/
Én jó szívvel, és az elégedett has boldog emlékével maximálisan ajánlom kipróbálásra, ha erre jártok!
CSom
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.