Hercule Poirot kényelmesen összehúzta magát kényelmes karosszékében. Miközben smaragdzölden fénylő mentalikőréből kortyolt egyet, áhitattal gondolt a modern kor olyan találmányaira, mint a központi fútés, amellyel a Whitehaven Mansions 56B szám alatti lakását is felszerelték.
Ebből a gondolatából az inasok legtökéletesebbike, George riasztota fel, aki az ajtóban megjelenve igy szólt gazdájához:
- Uram, megérkezett az esti posta.
Poirot gyorsan, és gondosan osztályozta a leveleket méretük szerint, és elégedetten látta, hogy a várt levél Battle főfelügyelőtől Surrey grófságból megjött. Ez végre beigazolja majd kis szürke agysejtjeit, és leleplezi a gyilkost! A bélyegző szerint aznap 14:43-kor adták fel. Poirot bajsza alatt rövid, fura mosoly futott végig, és elégedettséggel gondolt Battle főfelügyelőre, aki mint mindig, most is gyorsan és pontosan dolgozott.
No ez az a pont ahol el szoktam dobni az agyam, minden Agatha Christie regényben. Szerintem nagyon tudott az Öreglány, nagy rajongója vagyok regényeinek, novelláinak, a David Suchet által megformált Poirot pedig szerintem tökéletes szinészi játék.
De ez az esti posta... Ez mindig kiveri a biztositékot nálam. Hogy a drága Angliában már a XX. század elején, közepén napi három posta is jött, ha úgy adódott. Mert volt (van?) jó posta, meg vasút.
Engem meg kiver a hideg veriték, ha arra gondolok, hogy a két "kedvenc" állami vállalatom (Magyar Posta, MÁV) együtt dolgozik a levelem elvesztésén kézbesitésén... Szóval mindezidáig ez olyan csodás nyugati mese volt számomra.
Mindezidáig!
Mert tegnap este 21:40-kor jött a posta! Méghozzá egyszerre 5 levél! Gabi nyert, ő hármat kapott, én csak kettőt. Mindketten megkaptuk a bankkártyánk PIN kódját, és az netbanki szolgáltatáshoz tartozó személyes jelszavainkat. Erre jön még, hogy Gabi adószáma (NIP) is megérkezett.
Apró szépséghibája a dolognak, hogy a szomszédban lakó főbérlő hozta át a leveleinket.
Azért akárhogy vesszük, falu ez a Zakopane. A postás lazán átad 5 ajánlott levelet a szomszédnak. Csak egy rakat banki kód, meg egy adószám - ez egy jóféle adócsalónak gondolom előre hozott karácsony lenne... Még jó, hogy a bankkártyák nem tegnap jöttek, meg hogy a főbérlő házaspár nem adócsaló...
Nehezen tudom elképzelni, ahogy Budapesten a Telepy utcában átadták volna az ajánlott leveleinket a szomszédnak. (Igaz ott a harmadikra feljönni is zsenánt volt a postás kölyöknek, de ő nevelhetőnek bizonyult.) Visegrádról már jobban el tudom képzelni ezt a szomszéd átveszi az ajánlott leveledet dolgot.
Ó édes falusi élet!
CSom
U.i.: A bejegyzés eleji pár bekezdés nem A.C. műve, hanem az én gyengécske utánzási kisérletem...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.