Üdv Mindenkinek!
Péntek, ügyintézés, Krakkó. Ez a nap önmagában is megér majd egy bejegyzést, de most a vizsla harmadik – Gabi szerint alapvetően nulladik – része következik. Számunkra, ha Lengyelország, akkor Sphinx étterem.
Közös történetünk 2002-ben kezdődött, Krakkóban, ahol az első rovertúra maradék pénzének elverése érdekében az utolsó estére valami kiváló helyet kerestünk. No úgy gondoltuk, hogy ha már van pénzünk, akkor a Fő téren (Rynek Główny) keresünk egy megfelelően guszta helyet. Akkor esett először a választás a Sphinxre. Azóta Gabival felfedeztük, hogy ez egy hálózat, amely egész Lengyelországban elérhető.
Alapvetően kellemes a berendezése, hangulatos asztalok – kézműves szempontból is folyamatos érdeklődésre tartanak számot Gabinál – jellemzik.
Ezt nagyon férfiasan fogalmazta meg. A csodás berendezés részét nagy tök lámpások képzik, amik nem a halloweenkor megszokott lámpások, hanem kiszárított tökök vannak mintásra fúrogatva és színes üveglapocskákkal feltöltve, amolyan bio-ólomüveget képeznek, és mindegyik más, egyedi.
No és a barna huzentrógeres férfi pincérek, akik némileg néha túlságosan is férfiasak (Tesztoszteron túltengés felvételi alapkövetelmény?) de nagyon udvariasak. A kaja elvben arab jellegű, de mindenféle dolgokat találni az olasz konyhából is, és más népek jellegzetes ételei is meg-megjelennek.
Az adagok mindig barátságosak, a főételhez automatikusan kétféle köretet kap az ember, de háromból választhat. Szinte minden ételhez jár háromféle szósz – csípős, édes-savanyú és fokhagymás, avagy Gabi értelmezésében ugyanezek: piros, barackszínű és fehér – meg egy pita is bonuszban. És ehhez szerintem az áraik is barátságosak.
Tegnap megünneplendő, hogy Gabi újra lengyel állampolgár Lengyelország szerint, és persze jóféle nosztalgiaként újra beültünk a Rynek Główny-n található intézménybe. Gabi grillezett csirkecomb filéket evett mélységes elragadtatással. Én egy Sphinx nevű tálat választottam, ami három húsételük – csirkemell filé, kebab és shoarma (fűszeres apróhús) keveréke. Az egyetlen negatívum, hogy éppen használnak a saláták elkészítéséhez céklát, ami mellesleg Lengyelországban nem is annyira szokatlan, az meg hogy én nem szeretem túlságosan, az már az én bajom.
Kettőnk kajájáért, meg innivalójáért mindennel együtt 4500 Ft-ot fizettünk, ami szerintem még mindig nagyon barátságos ár.
Ha jöttök Zakopanéba, itt sem kell lemondanotok a Sphinx nyújtotta élvezetekről. Sőt mivel itt kilóg a hagyományos górál éttermek sorából, még változatosságot is nyújthat a turisták gyomrának. Az étterem a Krupówki közepén van, de ha ellátogattok honlapjukra - www.sphinx.pl - akkor minden éttermüket felderíthetitek. Szóval, ha tetszett ez a beszámoló, és jöttök errefele, a Sphinxet (szinte) mindenhol kipróbálhatjátok.
Apropó mindenhol! Itt ér véget a cég számára nyújtott ingyen reklám, és vált át annak ellenkezőjébe. Mert, hogy megpróbáltak betörni Magyarországra is. Amennyire tudom jelenleg egy éttermük üzemel, méghozzá Budapesten az Aréna Plázában. Az ételek ugyanazok, a minőség kifogástalan, de olyan eredeti Sphinx rajongóknak, mint mi vagyunk, azért kemény csalódás volt.
Lépten nyomon csalnak ugyanis a kajával, lehagyják a szószokat, vagy a pitát, és a pincérek jólneveltsége is hiányos a legtöbb esetben. És a pincérek sem árasztják az eredeti SPHINX hangulatot. (Semmi férfias nincs bennük.) Kicsit az az ember érzése, hogy a hazai vezetés ismeri a Sphinx szabályait, de mivel a magyar ember nem, ezért lehet belőle lecsalni…
Mi például már többször elgondolkodtunk azon, hogy írunk a lengyel anyacégnek, de valahogy mindig elmaradt. Szóval sajna a magyarországi Sphinxet nem tudjuk ajánlani jó szívvel, bár tény, hogy a kaja ott is jó.
Gyopi és CSom
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.