Az ember azt feltételezné, hogy az a bárgyú amerikai film, amiben tengerimalacok akcióznak Rágcsávók címen, nélkülöz minden valóságalapot. És képzeljétek nem...
Tolmácsolás kapcsán elkeveredtem egy Jabłonkai családhoz, akik megemlítették, hogy az istálló melletti széna-, szalmaraktárban tengerimalacok laknak szabadon, hogy elijesszék az egereket és a patkányokat. Munkájukért cserébe minden reggel kapnak egy kis háztartási hulladékot, pl. répahéjat, száraz kenyeret és egy tál tejet. Ezért annyira odavannak, hogy reggel két lábon állva, visítva köszöntik gazdájukat, a bőven 80 feletti (de még vígan gazdaságot vezető) nagymamát. Ráadásként a gömbölyödő tengerimalac mamákat, egy időre kalitkába zárják, hogy a kicsiket ne vigyék el a macskák (megtévesztően egérszerűek), és amikor felnőnek a helyi városka állatkereskedésében veszik át őket, így a populáció sem túl népes...
És ami még meglepő, hogy a macskák a felnőtt példányokkal jó barátságban vannak.
Én is szeretnék ilyen istállót...
Gyopi
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.