Amióta itt a tél, és szinte minden nap havazik, egyszer sem állok ellent a kísértésnek, hogy elmentemben meg ne szólítsam a szomszédos panzió havat lapátoló gondnokát: "Ugye milyen szép időnk van?" - aztán próbálom a havazást minősítő káromkodásokat memorizálni...
Szegény ember nagyon nem szeret dolgozni havat lapátolni, ami így december elején Zakopanéban nem sok jóval kecsegtet számára... (Én meg tanulok fejlődik a lengyelem, igaz nem irodalmi szinten...)
CSom
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.