Ez a péntek érdekesen alakult!
Nem csak én vagyok beteg ugyanis, hanem egy krakkói utaskísérő is. Délelőtt felhívták főnökünket, hogy nem tud-e helyettest. Volt ötlete - ki más, mint Gabi.
Főnök megkérdezte Gabit, Gabi rábólintott, így tegnap este már (remélem valami kellemes) krakkói hotelben éjszakázott, és hajnalban indult Magyarországra. Valentin-napi munka. Kedden jön.
Úgyhogy most egyedül dolgozom és betegeskedem itthon. (Na jó, Agatha velem van - bár épp 2 perce engedtem ki a szakadó hóesésbe...) Gabi meg majd este felhív, hogy bevettem-e a gyógyszerem, szedek-e elég C-vitamint, iszom-e elég teát, és ugye sokat pihenek, stb... Úgyhogy most megyek is, és megváltoztatom a kikészített teatojás helyzetét, hogy le ne bukjak...
Amúgy a Bálint napot nem bánom. A rózsaszín szirup nem az esetem, másfelől meg Gabival az életünk a szerelem és szeretet ünnepe. Az, hogy a hivatalos napon nem üljük meg minket nem taszít kárhozatba, és a kacatárusokat sem csődbe...
Azért hosszúnak ígérkezik még ez a négy nap...
CSom
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.