Arról most nem írnék, hogy milyen nehéz szilveszterre szállást szerezni, mert nem a munka-szilveszterről szól ez a bejegyzés, hanem a magánszilveszterről.

Ma reggel a munkahely felé döcögve Gabi feltette a kérdést, hogy miképp töltjük a szilvesztert, ha egyetlen barát sem jön hozzánk bulizni. (Ez elég össze-vissza alakul mostanság) A válaszom az volt, hogy nem tudom.
Na csak azért - mondta Gabi - mert a kollegina azt mondta, hogy itt csak akkor jó a szilveszter, ha a hegyen töltöd! (Első gondolatom az volt, hogy a kollegina röhög a markába, hogy jól felküld minket a medvék közé ünnepelni...)

Ja, mondom éjfélkor a hegyen. Télen. Az vidám lehet.
De hát nem kell más, csak két jó fejlámpa mondta hites asszonykám.
Ja, meg egy 100 literes hátizsák, amit telepakolsz termoszokkal, a termoszokat meg megtöltöd forró górál teával. - replikáztam. (Górál tea = Egy rész tea + Egy rész vodka.)

Ennél a gondolatnál azért nagyon megörültem annak, hogy jelen állás szerint Martos Marciék jönnek hozzánk szilveszterezni, és nem fagyok halálra a 2010-es új esztendőt ünnepelve valami hegycsúcson.

Azért majd utánajárok januárban, hogy hány lelkes szilveszterező fagyott halálra a Tátrában...

    CSom