De bezzeg most!!! Mindent elhoztam, volt nálam vagy 6 PIN, meg ügyfélkód, meg fejenként két kódkártya, Mert ugye mindenből kettő van, mert közös a számlánk. És elkezdetem előröl.
Egyedül most sem boldogultam, felhívtam az infovonalat, … hitel reklám, majd ha ezt akarja akkor 1-es gomb, ha azt akkor 2-es gomb, és így tovább, bár én szerencsére a 3-as gombnál kiszálltam a körből mert megérkeztem. Szóval nem tudom mi van a 9-es alatt.
Az ügyintézőt nagyon betrenírozták, jó sok szöveget betanult, én is voltam telefonos ügyfélszolgálatos, mélyen átérzem a munkáját. Egyeztettünk, szerinte okés, kapcsolt a beazonosító géphez, de az újra és újra visszadobott. - ROSSZUL írom be a PIN-t!!!
"Hölgyen egy négy számjegyből álló kódot csak be tudok pötyögni ehhez nem kell diploma, pedig az is van nekem." Ok, akkor pillanat türelmet kér… zene … háttér zaj. Majd a sablonszöveg, hogy köszöni türelmemet és emlékezzek vissza nem hívott-e szerződés kötés után valaki a banktól, hogy cseréljek telefonosan PIN-t, és akkor nem cseréltem-e? De mondom, pont úgy csináltam ahogy a bankban ezt előtte megbeszéltük. No hát akkor itt van a kutyus elásva, mert akkor azt a PIN-t, amit a kezemben van már rég lecseréltem. No jó de a telefon egy nappal a szerződéskötés után volt, a PIN-ek meg postán jöttek két héttel a szerződéskötés után. Szóval honnan kellett volna nekem tudni melyik a legfrissebb? Nem beszélve arról, hogy jött vagy 6 PIN, és én telcsin melyiket cseréltem le? Ühm.
Semmi baj, szóval ha emlékszem a telefonos PIN-re, akkor kapcsolja az azonosító gépet, és pötyöghetem. Szerencsétlennek minden gépes kapcsolás előtt el kellett mondania, hogy még véletlenül se mondjam hangosan a számokat. Bár szerintem én mondhatnám, mert azokat még most is mindig magyarul mondom magamban, és a lengyel telebank ugye…no mindegy.
Siker, azonosított a gép, a rendszer e szerint ismer. Jött az ügyintéző és megkért, hogy bontsam a vonalat, ő majd visszahív, és folytatjuk úgy, mert ez is beazonosítás része, hogy én ÉN vagyok-e.
Visszahív, jön a gép újra, majd bevallom, hol születem, hogy hívták a Mamát amikor még nem ismerte a Papát, és hol is lakom én… Akkor már sokadszorra mondtam a válaszokat és egyre jobban kellett kacagnom. A Fásult hölgy tudatta velem, hogy le van zárva az e-bank, mert háromnál többször próbáltam betörni rossz PIN-nel, hívjam vissza az infót, és akkor ők beaktiválják. Hívtam újra, … hitel… ha Ön a ..1-es, ha nem akkor 2-es, én a 3-nál lekanyarodtam. Zene, ügyintéző, sablonszöveg (már nagyon röhögtem, főleg hogy a Főnöknők és Marci is felvont szemöldökkel néztek normális vagyok-e). Beazonosító gép … és elszúrtam, félrenyomtam, és kiderült, hogy én nem én vagyok, hanem egy galád csaló... Újra kértem a gépet… másodikra átmentem. Kértem az e-bankom visszaaktiválását, bevallottam születéstől kezdve mindent, Mamát, Papát, telefonszámot, de még címet is. És közben fojtott hangon röhögtem, és csak kicsit fetrengtem.
Erre közli velem hogy most rakjam le, visszahív a megadott kontakt számon. Mondtam: OK. Leraktam 10 másodperc kacagás szünet, majd csöngött a mobil, felvettem, bemutatkoztam, majd még egyszer a beazonosítás végett, majd bevallottam a Mamát újra és már a Papa lánykori nevét is bevallottam volna, ha lenne, és csöndben folytak vidor könnyeim, jött a lakcím no meg, hogy hol is jöttem a világra. Ennek eredményeképpen lett net-bankom.
Ősi bölcsességet osztok meg veletek, ne szúrjátok el a net-bank belépést, mert akkor majd összepisilitek magatokat a hahotázástól…
Gabi
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.