Zakopanei kalandozások

Szombaton voltam az első olyan csoportommal, akik elég alternativ programot kértek. A nehézkes az volt a dologban, hogy az utazási iroda, aki megbizott minket a magyar nyelvű idegenvezetéssel két órás programot kért. Ezzel még nincs gond. Aztán két nappal a program előtt kibökték, hogy a Jaszczurówkán található fatemplomot, meg a Szent Kereszt Templomot, meg a Siugrósácot is meg akarják nézni. Meg persze az óvárost. Kezdtem aggódni a két óra miatt.
Igy hát megszereztem a csoport vezetőjének telefonszámát. Vele egyeztettem, kiderült, hogy még egy - Zakopane 5. sarkában lévő - fatemplomot is meg szeretnének nézni, tudják, hogy ez jó 3,5-4 óra lesz, van rá idejük, és pénzük is.
Szóval az irodának nem sikerült velünk megfelelően kommunikálnia...

A pénteken találkoztam a csapat vezetőjével, Szilveszterrel, aki amúgy a budapesti (kőbányai) lengyel közösség Szent Kinga kórusának karnagya, és tök jól beszél lengyelül, bár nem lengyel származású. (Reméljük egyszer majd én is...) Egyeztettünk, tök jó fej volt. Meg az irodával is egyeztettünk a jövőbeli félreértések elkerülése végett.

Igy aztán szombaton 9:30-ra Olcza városrészbe tettem egy kellemes egy órás sétát a magyarok szállására. Itt kis hija volt, hogy eltévedjek, ami tényleg - Óh szerénytelenség! - nem szokásom. Csak hát, jóféle magyar példán bemutatva, kissé összezavarja az embert a következő szituáció.
Képzeld el, hogy:

Sétálsz a falu főutcáján, amit Kossuth utcának hivnak, és ez az utcasarkokon ki is van táblázva. Te a Petőfi utca 20/B számot keresed, aminek a következő keresztutcának kell lennie a térkép szerint. A sarok előtt 10 méterrel a bal kéz felé eső ház száma: Petőfi utca 8. - annak ellenére, hogy továbbra is a Kossuth utcában vagy. A sarokra érve az utcatábla azt mondja, hogy a balkéz felé eső utca nem a Petőfi utca, hanem a Rózsa utca. Mész még 20 métert, és konstatálod, hogy bár még mindig a falu főutcájában vagy, de a házszám megint nem Kossuth, hanem Petőfi utca, ráadásul 34, tehát magasabb a keresett számnál. Mit lehet tenni - irány a helyi trafikos, akivel persze esetemben csak lengyelül lehet csevegni... És végül kiderült, hogy a Rózsa utcában lesz a Petőfi 20/B, és ezt a bennszülöttek maximálisan normálisnak is tartják!
Remélem tudtatok követni, aki nem az olvassa újra, és közben rajzolja le a dolgot... :)

Végül kis izzadás árán, de megleltem hát magyarjaimat, akik már a buszra szállva vártak, ami Szilveszter szervezőkészségét dicséri. Nekiindultunk, és megnéztük a fatemplomot a Harendán, a hires Jaszczurówkin található fakápolnát, és buszból a siugrósácot. A Szent Kereszt Templomot bebuktuk, mert bár az információ, amit kaptam helyes volt, és a templom pakolója tényleg akkora, hogy buszokkal is lehetne benne "adj király katonát játszani" csak hát a bejárata olyan, hogy egy kispolskinak is össze kell magát húznia, hogy bejusson. Ugye-ugye: Könnyebb a tevének a tű fokán, mint egy busznak a parkolóba....

Igy végül kicsit több időnk jutott az óvárosra, ami nem is baj, tekintve hogy nagy létszámú (50 fő) és igen érdeklődő, aktiv csoportom volt. (Eddig tök szerencsés vagyok ezekkel az idegenvezetésekkel, még egy mélán, unottan bámuló csoportot sem kellett szórakoztatnom.) A csapatnak egykor miséje volt a régi templomban, nekem meg sikerült 12:50-re végezni a templom mellett, szóval messzemenőkig elégedett voltam magammal.

Mint később kiderült ők is, mert hétfő reggel munkába menet összefutottunk velük, és olyan szinten dicsérték teljesitményemet Gabinak, hogy kezdtem komolyan elpirulni... Mindenesetre eddig ez a idegenvezetés meló csupa sikerélmény!

   CSom