Ma voltunk Auschwitzban és Birkenauban. Én először, és ennél fogva - hiába minden felkészülés - meg is rázott az élmény eléggé. Mert ezt az egészet felfogni épp ésszel nem lehet...
Gabi már rutinos látogatónak mondható, hiszen nem egy csoporttal járt már itt. Azonban a rutin abba kimerül, hogy tudja hol a parkoló, hol a kassza, stb. A hely őt is megviselte.
Talán ez nem is gáz. Annál inkább azok az emberek, akik minden létező dologgal fényképezkednek (a tiltások ellenére). És vajon mit csinál egy ilyen fickó/nő a képekkel? Publikálja a fészbúkon, vagy majd 50 év múlva mutogatja az unokájának, hogy "Nézd Pistike itt vagyok 2 tonna (halott emberekről lenyírt) hajjal közösen? Vagy mi???
Nem mindig értem az embereket...
CSom
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.